Elon Musk vagyona elérte az 1 trillió dollárt. Nem tudom hallottad-e és ha igen, akkor mit éreztél, mi volt az első gondolatod?
A hírekhez, amik a social mediában is keringenek, sok összehasonlítás is kapcsolódik, hogy hány ország GDP-jének felel meg, hány ember élhetne meg belőle, mennyi idő alatt lehetne elkölteni stb. Vannak képek is, amik csodásan szemléltetik, hogy ha bankjegyekből raknánk ki, akkor mekkora hegy, tömeg vagy milyen hosszú vonal lenne.
Figyeld meg most magadat, még akkor is, ha már hallottad a hírt, hogy most mit gondolsz és érzel a témával kapcsolatban?
Mert igazából a hír nem Muskról szól… valami sokkal többről, ami neked és az emberiségnek egy fontos lépés valami felé.
Figyeld meg, hogy a tested hogy reagál arra, hogy a világon van valaki, akinek annyi pénze van, mint senki másnak a Földön és talán eddig a legtöbb.
Valójában a hír pont azt fogja benned megmozgatni, amilyen a viszonyod most ebben a pillanatban a pénzzel, mint energiával saját magadban. Nem Muskkal. Ő csak egy hír- és frekvenciahordozó.
Van, aki a hír hallatán azt érzi, hogy
„Nekem soha nem lesz ennyim.”
Van, aki azt, hogy
„Biztos, hogy nem tisztességes úton jutott hozzá.”
Másokban lehet, hogy düh jelenik meg, vagy igazságtalanság érzet, esetleg csodálat, inspiráció, humor, és lesz, aki egyszerűen kíváncsian figyeli a jelenséget.
Ugyanaz a hír, különböző reakciók.
Mert más belső világ, más energia aktiválódik, az agy más területe mozdul meg, és ez sokkal érdekesebb, mint maga a hír.
A másikban elkezdjük meglátni önmagunkat. Éppen egy olyan tükörben, ami pénztükör és még sok minden más is, de a pénzt érinti a legtudatosabb szinten.
Meglátjuk benne a pénzzel való viszonyunk egy rétegét, a lehetőségekkel való kapcsolatunkat, a saját értékességünkkel való kapcsolatot, és azt, hogy úgy egészében a pénzt érintően mit is gondol az agyunk most a földi életünkről. Meglátjuk azt is, hogy a valódi belső vágyainkat mennyire merjük megérezni, megélni, és a pénztől függetlenül, a jelen teremtő energiájában lépéseket tenni bizalommal úgy, hogy engedjük a megvalósulást.
Az agy természetesen összehasonlít. Az emberi agy evolúciós szempontból folyamatosan figyeli a környezetet. Ezt hoztuk programként, ami most kezd igazán idejétmúlttá válni.
Hoztuk azt, hogy ki rendelkezik több erőforrással, ki van biztonságban, ki van feljebb a hierarchiában, és mindezekhez képest mi hol vagyunk.
Az összehasonlítás a túlélés egyik mechanizmusa. Ami hol stresszbe, hol megnyugvásba kapcsolta mindig az idegrendszert attól függően, hogy az érzékelt és vélt valóság mit mutatott. Ezért szenved sok ember a pénz hiányától vagy éppen nagy mennyiségétől.
Ezért teljesen természetes, hogy amikor olyan számokkal találkozunk, amelyeket szinte felfogni sem tudunk, az agy automatikusan keresni kezdi a saját helyét a rendszerben.
Sokszor anélkül, hogy ezt észrevennénk.
És ha az önértékelésünk még mindig a külső összehasonlításokra épül, akkor könnyen megjelenhet a hiány érzése, a kevésség érzése, az elégtelenség érzése, pedig valójában semmi sem változott. Egy információ került be a rendszerbe, ami rákapcsolódott az ősi, hozott programokra, a túlélési frekvenciákra.
Néhány másodperce is ugyanaz az ember voltál, és ahogy az információ bekerül, megváltozik a testérzet, megváltoznak az érzések és egyben az egész energiád.
Pedig ugyanaz vagy. Ugyanaz a test, érték, szeretet, tudás és egyben lehetőség, hogy megteremtsd a saját életedet. De egy apró pici információ sokaknál oly mértékben be tud zavarni, hogy akár egy másodperc alatt más életpályára tudják tenni magukat a lehetőségeket illetően.
Talán az egyik legfelszabadítóbb pillanat az ember életében, amikor a pénz mennyisége elkezd leválni az önértékeléséről.
Amikor már nem érzed magad többnek azért, mert több pénzed van.
És nem érzed magad kevesebbnek azért, mert valaki másnak több van.
Akkor a pénz visszakerül a természetes helyére:
Eszközzé válik.
Energiává válik.
Lehetőséggé válik.
Nem identitássá.
Nem értékmérővé.
Nem bizonyítékká.
És talán innen kezdődik a valódi szabadság.
Mert egy ilyen hír, ami Muskról szól, igazából nem is a pénzről szól, hanem a képzelőerőről.
Hogy mi van akkor, ha olyan dologgal találkozunk, amit nem tudunk elképzelni aggyal. Mert még nem találkoztunk vele. Még nem a valóságunk része információban sem. És az agy pedig lefagy, ha az elképzelt valóság korlátain túlmutató információval találkozik.
Igaz ám ez mindenre. Nem csak a pénzre. A tudat tágulása sok módon zajlik.
Mert legtöbbször nem a valóság ütközik korlátokba, hanem a gondolkodásunk. A saját belső plafonjainkat érjük el és bekerül a rendszerbe valami, ami pedig azon felül, azon túl van. A láthatatlan határok, amiket valamikor igazságnak fogtunk fel, elkezdenek halványodni. Itt például abban, hogy mennyit lehet növekedni, mennyi pénzt lehet keresni, mennyire lehetünk láthatóak, szabadok, önmagunk, stb.
És máris más színezetet kap egy hír, ami elsőre úgy tűnhet, hogy a másik ember vagyonáról szól, aztán rájövünk, hogy sokkal inkább arról, hogy megmutassa azt, hogy hol húzódnak bennünk még azok a határok, amiket valóságnak hiszünk… nem csak a pénzt illetően.
Ha ma félretennénk minden összehasonlítást…
Ha nem mérnénk magunkat senkihez…
Ha nem néznénk, hogy kinek mennyi van…
Akkor hogyan éreznénk magunkat a saját életünkben?
Mert lehet, hogy a valódi bőség nem ott kezdődik, amikor elérünk egy bizonyos számot.
Hanem ott, amikor megszűnik a szükségünk arra, hogy a saját értékünket számokból olvassuk ki.
És akkor egy ilyen hír már nem hiányt kelt.
Nem dühöt, nem bizonyítási vágyat.
Hanem kíváncsiságot.
És talán egy egyszerű kérdést:
Ha valóban korlátlan erőforrás állna rendelkezésemre, milyen világot szeretnék teremteni?
Mert lehet, hogy végső soron nem az a legérdekesebb kérdés, hogy valakinek mennyi pénze van.
Hanem az, hogy mi mit kezdenénk a saját lehetőségeinkkel, a saját energiánkkal, a saját életünkkel.
És talán ott kezdődik a valódi gazdagság.
Ha csak egy kicsit ráhangolódsz Muskra, akkor nézzünk meg még pár kérdést. Behívjuk most az ő energiáját a térbe és csak érezd meg magadban, amit tükröz neked. Nem kell, hogy szimpatikus legyen emberként, most játszunk, egy biztonságos térben, ahol éppen most ő lesz az, aki a fényt fogja mutatni az önmagadhoz vezető úton.
Vegyél kérlek pár mély levegőt és a szívedre fókuszálva lassan olvasd tovább a sorokat:
Ahogy Elon Muskot nézed, csak emlékezz a szívedből.
Szerinted benne volt bármilyen korlát a vágyaival kapcsolatban?
Mi lenne, ha engednéd, hogy feloldódjanak a vágyaid útjában álló korlátok?
Szerinted ő mindig tudta, hogy mit akar?
Mi lenne, ha megengednéd, hogy kibontakozzon belőled az, aki vagy?
Szerinted ő soha nem bizonytalanodott el?
Mi lenne, ha a bizonytalanságot megélve is szeretettel kapcsolódnál magadhoz?
Szerinted a pénz volt a célja?
Mi lenne, ha meghallanád a lelked szavát és azt követve bíznál abban, hogy bőségben és jólétben formát ölt?
Most állj meg kérlek és menj végig egyenként úgy a kérdéseken újra lassan, hogy a kérdések után pár légzésig mindig benne maradsz a saját csendedben. Nem az elméd fog dolgozni, hanem a tér, amiben vagy, és sok információ nem az elméden keresztül fog érkezni, hanem a Muskkal közösen létrehozott frekvenciákon keresztül.
Nem elmével dolgozunk, hanem az elmén is, de a térrel hangolódunk.
Most pedig térj vissza a csend után a jelenbe, nézz körül ott, ahol vagy, és csak hagyd, hogy mindaz, ami most veled történt megmutatkozzon az itt és mostban, a TE valódi életedben innentől életed minden pillanatában.
Ha pedig teheted, írd fel azt a napot, amikor ezt az írást elolvastad és három hónap múlva nézz rá arra, hogy milyen változások indultak el az életedben…